Az ipari informatika, amely az informatikai rendszerek és technológiák alkalmazását jelenti az ipari folyamatokban, jelentős hatást gyakorol a gazdaságra, a társadalomra és a technológiai fejlődésre.
A gazdaság tekintetében a hatékonyság növeléséről beszélhetünk pozitív tényezőként, hiszen az automatizált folyamatok és az intelligens rendszerek optimalizálják az erőforrások felhasználását, csökkentve a költségeket, emellett lehetővé teszi a gyorsabb és pontosabb gyártást, ami növeli a termelési volumeneket. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az adatelemzés és a prediktív karbantartás révén a vállalatok gyorsabban reagálhatnak a piaci változásokra. Természetesen mindez összefüggésben áll a technológia fejlődésével is.
Az ipari robotok, szenzorok és vezérlőrendszerek használata csökkenti az emberi beavatkozást, emellett az adatvezérelt döntéshozatal – mint a Big Data és a mesterséges intelligencia – lehetővé teszi a gyártási folyamatok valós idejű elemzését és optimalizálását. A fejlődés azonban mindig új kihívást is jelent; az ipari rendszerek hálózatba kapcsolásával nő a kiberbiztonsági fenyegetettség, amely új technológiák fejlesztését igényli, illetve az ipari informatika elterjedése kiszolgáltatottá teheti az ipart az informatikai rendszerek meghibásodásával szemben is. Pozitív hatása viszont, hogy a globális gyártók könnyebben integrálódhatnak az adatvezérelt rendszereken keresztül.
Érdemes figyelembe venni az ipari informatika kapcsán a munkaerővel kapcsolatban felmerülő kihívásokat is. A fejlődő technológia a munkaerőpiac átalakulását is eredményezi, így az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek csökkenhetnek, míg az IT- és technológiai ismereteket igénylő pozíciók iránti kereslet növekszik, amihez magasabb képzettség szükséges. Az ipari informatika tehát alapvetően átalakítja az ipar működését, javítja annak hatékonyságát és fenntarthatóságát, miközben új kihívásokat és felelősségeket teremt a vállalatok és a társadalom számára.